Szorongás

Bizonyos teljesítményhelyzetekben növelheti a produktivitásunkat, gondoljunk csak versenyhelyzetekre, sportra vagy munkahelyi szituációkra; de stresszhelyzetekben vagy ismeretlen kihívásokkal szemben is segítheti a helyzetkezelésünket. Akkor áll fenn probléma, ha túlzott mértékben van jelen vagy állandósul. A hosszú távon fennálló szorongás növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, alvászavarokhoz, depresszióhoz, pánikrohamokhoz, szociális visszahúzódáshoz vezethet, illetve gyakran következnek belőle munkahelyi problémák és kapcsolati nehézségek.

Érdemes segítséget kérned, amennyiben észleled a szorongás tüneteit:

• tartóssá válik, és úgy érzed, egyedül nem tudod legyőzni

• hatással van a mindennapi tevékenységeidre, mint például a munkádra, a kapcsolataidra, az alvási szokásaidra vagy az étvágyadra

• testi tüneteket okoz, pl. szívdobogás, légszomj, gyomorpanaszok, fejfájás

• szokatlan viselkedési mintákat idéz elő, pl. túlzott aggodalom, pánikrohamok, elkerülő viselkedés

• ha rontja az életminőségedet, és akár erre felhívják a figyelmedet a családtagjaid, barátaid, munkatársaid is

A szorongató, aggodalmaskodó gondolatok sokasága különböző élethelyzetekkel, eseményekkel vagy cselekedettel kapcsolatban krónikus állapotot is előidézhet. A generalizált szorongást (GAD) sokszor túlzó és tartós aggodalom jellemez, amely gyakran aránytalan az adott helyzet valós veszélyeivel, és az élet szinte minden területét érintheti (munka, család, pénzügyek, egészség stb.). A generalizált szorongás tünetei közé tartozik a folyamatos aggodalom és feszültség, fáradtság, kimerültség, koncentrációs nehézségek, ingerlékenység, izomfeszülés a vállakban, nyakban, állkapocsban, illetve a már említett alvászavarok is előfordulhatnak.

Egy másik egyre gyakoribb kórkép a szociális szorongás. Te érezted már úgy valaha, hogy legszívesebben elbújnál az emberek elől? A szociális szorongásban szenvedő társaink folyamatosan így éreznek, és sokszor így is cselekednek. Különböző elkerülő viselkedések formájában próbálják mentesíteni magukat a társas helyzetek alól, pl. nem veszik fel a telefont, nem esznek/isznak/dohányoznak más emberek előtt, nem jelennek meg különféle társasági eseményeken, visszamondják baráti találkozóikat, súlyos esetekben pedig képtelenek elhagyni otthonukat. A szociális szorongás sokféle társas helyzetben megnyilvánulhat, és akkor válik igazán zavaróvá, ha befolyásolja a mindennapi életvezetést, illetve olyan magas fokú szorongással jár, ami rontja az érintettek életminőségét. 

Bizonyos gének jobban hajlamosíthatnak minket érzékenyebb érzelmi reakciókra stresszhelyzetekben, tehát ennek a bonyolult érzelmi reakciónak (a szorongásnak) hátterében biológiai folyamatok zajlanak, a hajlam genetikailag meghatározott lehet. Viszont fontos tudni, hogy a szorongás számos módon kezelhető. Különféle stresszkezelési technikák, autogén tréning, relaxációs módszerek, kognitív viselkedésterápia, mindfulness gyakorlatok sora áll a rendelkezésedre, hogy segítsenek javítani az életminőségeden.

A pszichológia eszköztárán felül gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet a mentális stabilitás elérésének érdekében, hiszen ahogy olvashattad, a szorongás jelenlétében szerepet játszhatnak biológiai folyamatok. Amennyiben pszichológusod úgy értékeli, hogy hasznos lehet pszichiáter szakorvost felkeresned, mindenképp legyél nyitott a javaslatára, még akkor is, ha szíved szerint elzárkóznál a gyógyszerszedés gondolatától. 

Akár öröklött a hajlamod akár szerzett, az a Te döntésed, hogy szeretnél-e rajta változtatni. Tedd meg ezt a lépést saját magadért, és kezdd el újra kontroll alatt tartani az életedet.