Szorongás: jelentése, tünetei és okai

A szorongás az élet természetes része. Általában negatív jelentéstartalommal ruházzuk fel, pedig bizonyos teljesítményhelyzetekben növelheti a produktivitásunkat, gondoljunk csak versenyhelyzetekre, sportra vagy munkahelyi szituációkra; de stresszhelyzetekben vagy ismeretlen kihívásokkal szemben is segítheti a helyzetkezelésünket. Akkor áll fenn probléma, ha túlzott mértékben van jelen vagy állandósul.

A hosszú távon fennálló szorongás növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, alvászavarokhoz, depresszióhoz, pánikrohamokhoz, szociális visszahúzódáshoz vezethet, illetve gyakran következnek belőle munkahelyi problémák és kapcsolati nehézségek.

A szorongás jelentése

A szorongás egy belső, szubjektív élmény, amely az egyén félelmeiből, aggodalmaiból táplálkozik, tulajdonképpen valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakció.

Fontos tudni, hogy nem maguk a helyzetek váltják ki a szorongást, hanem azok értelmezései, pl. ugyanolyan mértékű szorongást válthat ki egy betegségtől való félelem, mint maga a betegség.

A szorongás evolúciós szempontból hasznos lehetett, hiszen veszélyhelyzetekben fokozta az éberséget, ám napjainkban gyakran indokolatlan helyzetkben és/vagy indokolatlan intenzitással jelentkezik, és akár krónikus problémává is válhat. A szorongás egyaránt megjelenhet normális érzelmi válaszként vagy pszichés zavar formájában, amikor már jelentősen befolyásolja az életminőséget.

A szorongás tünetei: milyen érzés a szorongás?

A szorongás biológiai és pszichológiai szinten is értelmezhető, ugyanis testi, érzelmi, gondolkodásbeli és viselkedéses tünetekben is megnyilvánulhat. Érzelmi szinten a bizonytalanság és kontrollvesztés érzése dominálhat, félelemhez hasonló feszültséget, idegességet, szorongató érzéseket élhetünk át. Ezekhez olyan gondolatok társulnak, amelyek veszélyérzettel, veszélyeztetettséggel kapcsolatosak, pl. „rosszul leszek”, „megszégyenülök”, „valamilyen súlyos betegségben szenvedek”. A testi tünetek kifejezetten kellemetlenek lehetnek, hiszen egy részük mások számára is érzékelhető, látható: arc/test kipirulása, izzadás, szájszárazság, légszomj, mellkasszorítás, heves szívdobogás, hasmenés, vizelési inger, izomfeszülés.

A szorongás gyakori okai

A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb pszichiátriai betegségek közé tartoznak. Nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A genetika (prefrontális kéreg, amygdala, hippocampus működése; különféle neurotranszmitterek és stresszhormonok szerepe) és a környezeti hatások eredményeként találhatjuk szembe magunkat a különféle szorongásos kórképekkel. Ha van öröklött hajlamunk szorongásos betegségekre, akkor mind korai, mind aktuális életesemények (pszichotraumák) hatására kialakulhat az az agyi működészavar, amely szorongásos zavarokat idéz elő.

A szorongásos zavarok típusai

Pánikzavar/pánikbetegség

A pánikzavar egy olyan szorongásos zavar, amely hirtelen és váratlan pánikrohamokkal jár. Ezek a rohamok intenzív félelmet vagy szorongást okoznak, és olyan testi tünetekkel járnak, mint például szapora szívverés, légszomj, izzadás és remegés. A pánikzavarban szenvedők gyakran félelmet éreznek a következő pánikrohamtól, és elkerülik a helyzeteket vagy körülményeket, amelyekben a rohamok előfordulhatnak.

Generalizált szorongásos zavar

A szorongató, aggodalmaskodó gondolatok sokasága különböző élethelyzetekkel, eseményekkel vagy cselekedettel kapcsolatban krónikus állapotot is előidézhet. A generalizált szorongást (GAD) sokszor túlzó és tartós aggodalom jellemez, amely gyakran aránytalan az adott helyzet valós veszélyeivel, és az élet szinte minden területét érintheti (munka, család, pénzügyek, egészség stb.). A generalizált szorongás tünetei közé tartozik a folyamatos aggodalom és feszültség, fáradtság, kimerültség, koncentrációs nehézségek, ingerlékenység, izomfeszülés a vállakban, nyakban, állkapocsban, illetve a már említett alvászavarok is előfordulhatnak.

Szociális szorongás zavar (szociális fóbia)

Egy másik egyre gyakoribb kórkép a szociális szorongás. Te érezted már úgy valaha, hogy legszívesebben elbújnál az emberek elől? A szociális szorongásban szenvedő társaink folyamatosan így éreznek, és sokszor így is cselekednek. Különböző elkerülő viselkedések formájában próbálják mentesíteni magukat a társas helyzetek alól, pl. nem veszik fel a telefont, nem esznek/isznak/dohányoznak más emberek előtt, nem jelennek meg különféle társasági eseményeken, visszamondják baráti találkozóikat, súlyos esetekben pedig képtelenek elhagyni otthonukat. A szociális szorongás sokféle társas helyzetben megnyilvánulhat, és akkor válik igazán zavaróvá, ha befolyásolja a mindennapi életvezetést, illetve olyan magas fokú szorongással jár, ami rontja az érintettek életminőségét. Amennyiben úgy érzed, Te is érintett lehetsz ebben a problémában, tesztünk segítségével tájékozódhatsz, hogy valóban így van-e.

Fóbiák

A fóbiák azok az irracionális és túlzott félelmek vagy szorongások, amelyeket bizonyos tárgyak, helyzetek vagy tevékenységek váltanak ki, ezeket specifikus fóbiáknak nevezzük. A pszichológiai tanácsadás keretein belül többek között a különféle közlekedési fóbiák, a klausztrofóbia (zárt helyek félelme) és az állatfóbiák is megjelennek. Nagyon gyakori típusa az agorafóbia, amit a köznyelv „tömegiszonyként” is emleget. Az agorafóbiában szenvedő egyén különösen retteg a zsúfolt terektől és a tömegtől – rosszullét és félelem lesz úrrá rajta.

Kényszerbetegség (OCD)

Az OCD rövidítés az angol megnevezésből származik: Obsessive-Compulsive Disorder. Kialakulásában genetikai, biológiai és pszichológiai tényezők játszanak együttesen szerepet, amit az is mutat, hogy az érintettek I. fokú rokonai között kb. 20%-ban fordul elő kényszerbetegség.

Kényszerbetegségek alatt a kényszergondolatokból (obszessziók) és/vagy kényszercselekvésekből (kompulziók) álló tüneteggyütest értjük, amelyek meghatározott időn keresztül, meghatározott gyakorisággal fennállnak, előfordulnak. Az obszessziók visszatérő, kellemetlen gondolatok, amelyek szorongást váltanak ki. Az érintett személyek tudják, hogy ezek a képzetek belülről fakadnak, tehát saját pszichéjük termékei. Az okozott szorongást és kellemetlen érzéseket a kliensek igyekeznek elnyomni vagy más gondolatokkal, cselekvéssel semlegesíteni.

A kompulziók a különféle ismétlődő cselekvések (pl. kézmosás, ellenőrzés) vagy gondolati rituálék (pl. számolás, imádkozás). Ezek túlzó mértékével szintén tisztában vannak az érintettek. Céljuk, hogy az obszessziók által kiváltott szorongást csökkentsék vagy elhárítsák különféle rettegett események bekövetkezését (pl. „ha nem ellenőrzöm 3x, hogy bezártam-e az ajtót, be fognak törni”).

Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)

A PTSD olyan személyeket érint, akik rendkívül súlyos traumatikus életeseményeket éltek át, és ezek emlékei hosszabb időn keresztül feldolgozatlanul maradtak. Minden olyan súlyos történés okozhat poszttraumás tüneteket, amelyek nagymértékű stresszt vagy félelmet idéztek elő az egyénben akkor, amikor aktuálisan az életesemény bekövetkezett. Az, hogy ugyanazon trauma kivált-e egyes személyeknél PTSD-t vagy sem függ az adott egyén személyiségvonásaitól, különféle pszichológiai tulajdonságaitól. PTSD alakulhat ki pl. balesetek következményeként, szeretteink váratlan haláleseteit követően vagy bántalmazások során – szexuális abúzust áldozatainál nagyon gyakran alakul ki PTSD.

A szorongás kezelése

Bizonyos gének jobban hajlamosíthatnak minket érzékenyebb érzelmi reakciókra stresszhelyzetekben, tehát ahogy fentebb is olvashattad, ennek a bonyolult érzelmi reakciónak, a szorongásnak hátterében biológiai folyamatok is zajlanak, a hajlam genetikailag meghatározott lehet. Viszont fontos tudni, hogy a szorongás számos módon kezelhető. Különféle stresszkezelési technikák, autogén tréning, relaxációs módszerek, kognitív viselkedésterápia, mindfulness gyakorlatok sora áll a rendelkezésedre, hogy segítsenek javítani az életminőségeden.  

A pszichológia eszköztárán felül gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet a mentális stabilitás elérésének érdekében, hiszen a szorongás jelenlétében szerepet játszhatnak biológiai folyamatok. Amennyiben pszichológusod úgy értékeli, hogy hasznos lehet pszichiáter szakorvost felkeresned, mindenképp legyél nyitott a javaslatára, még akkor is, ha szíved szerint elzárkóznál a gyógyszerszedés gondolatától. 

Bizonyos szorongásos zavarok esetében elengedhetetlen lehet a gyógyszeres kezelés, illetve az is előfordulat, hogy a kombinált terápia hoz javulást.

A szorongás megelőzése

A szorongás megelőzése érdekében fontos a testi, lelki és mentális egyensúly fenntartása. Az alábbi stratégiák segíthetnek:

1. Egészséges életmód: A rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott étrend és elegendő alvás mind hozzájárul a mentális stabilitás fenntartásához, így a szorongás megelőzéséhez.

2. Önismeret fejlesztése: Ismerd fel, mi váltja ki nálad a szorongást. A szorongást okozó helyzetek vagy gondolatok tudatosítása segít megelőzni a túlzott reakciókat.

3. Kognitív torzítások felismerése: Gyakran a szorongás abból fakad, hogy az ember katasztrofizál, túlgondol vagy irracionálisan értelmez helyzeteket. A kognitív viselkedésterápiás technikák, mint például a gondolatnapló vezetése, segíthetnek ezek kezelésében.

4. Rendszeres relaxációs technikák: A progresszív izomrelaxáció és a mélylégzés különösen hatékonyak lehetnek a szorongás tüneteinek enyhítésében, és idővel a megelőzésében is.

5. Pozitív gondolkodás: A negatív automatikus gondolatok felismerése és átalakítása csökkentheti az aggodalmakat.

6. Reális célkitűzések: A túlzott elvárások gyakran növelik a szorongást. Tanuld meg elfogadni, hogy a tökéletesség nem szükséges, és a hibázás is az élet része.

7. Támogató kapcsolatok: Keress olyan embereket, akik elfogadóak és támogatóak, mert a magány és az elszigeteltség növelheti a szorongás kialakulásának esélyét.

8. Hatékony időgazdálkodás: A túlterheltség gyakran vezet szorongáshoz, ezért fontos a prioritások meghatározása és a pihenés beépítése a napi rutinba.

9. Kerüld a káros szokásokat: A túlzott koffein- és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás növelheti a szorongás mértékét, ezért ezek kerülése javasolt.

10. Pszichológiai tanácsadás: Ha hajlamos vagy a szorongásra, érdemes megelőző céllal szakemberhez fordulni, aki segít kidolgozni a számodra megfelelő megelőzési stratégiákat.

Mikor fordulj szakemberhez?

A pszichiátriai betegségek közül a depresszió és a szerfüggőség társul leggyakrabban a szorongásos zavarokhoz, illetve a különféle szorongásos kórképek egymással is kombinálódhatnak. Noha attól még, hogy valaki szorongásos panaszokkal küzd, nem törvényszerű, hogy kialakul nála valamilyen szorongásos zavar, de mindenképpen fontos, hogy minél előbb kérj segítséget, hogy a szorongás semmiképp ne uralkodjon el rajtad. Figyelem! A szorongásos állapot fokozza az öngyilkosság kockázatát!

Érdemes segítséget kérned, amennyiben a szorongás:

• tartóssá válik, és úgy érzed, egyedül nem tudod legyőzni

• hatással van a mindennapi tevékenységeidre, mint például a munkádra, a kapcsolataidra, az alvási szokásaidra vagy az étvágyadra

• testi tüneteket okoz, pl. szívdobogás, légszomj, gyomorpanaszok, fejfájás

• szokatlan viselkedési mintákat idéz elő, pl. túlzott aggodalom, pánikrohamok, elkerülő viselkedés

• rontja az életminőségedet, és akár erre felhívják a figyelmedet a családtagjaid, barátaid, munkatársaid is

Nem kell szorongással élned

Akár öröklött a hajlamod a szorongásra, akár az élet során felgyülemlett negatív életeseményekból, körülményekből, hatásokból fakad, az a Te döntésed, hogy szeretnél-e rajta változtatni vagy sem. Fontos tudnod, hogy a pszichológus segítsége a szorongás kezelésében számos előnnyel járhat, mivel szakértői támogatást nyújt a probléma megértéséhez és a hatékony megküzdési stratégiák kidolgozásához.

A szakember segít feltárni a szorongás gyökereit, amelyek gyakran a múltbeli tapasztalatokban, gondolkodási torzításokban vagy érzelmi elakadásokban rejlenek, ahogy fentebb is olvashattad. Ezáltal nem csak kezelni, hanem megérteni is képes leszel az érzéseidet. A pszichológus olyan bizonyítottan hatékony módszereket tanít, mint a kognitív viselkedésterápiás eszközök, relaxációs technikák, mindfulness és érzelemszabályozási stratégiák.

A szorongás gyakran hatással van a kapcsolatokra is. A pszichológiai tanácsadás segíthet az érzelmi terhek csökkentésében, ezáltal javítva a kapcsolatok minőségét. Összességében a terápiás folyamat során mélyebb önismeretre tehetsz szert, ami nem csak a szorongás kezelésében, hanem az élet más területein is előnyös lehet számodra a későbbiek során.

Tedd meg ezt a lépést saját magadért, és kezdd el újra kontroll alatt tartani az életedet!

Tetszett a cikk? Akkor mentsd el a könyvjelzőid közé, hogy bármikor gyorsan megtaláld, amennyiben szükséged lenne egy összeszedett, kompakt kisokosra a szorongással kapcsolatban. Ha úgy érzed, mások számára is hasznos lehet, oszd meg valamely közösségi platformodon!