Szőllősi Dávid

Fiatal korom óta fontos számomra, hogy megtaláljam azt a közösséget, ahol elfogadnak, és én is hozzájárulhatok a közös célok eléréséhez. Serdülőként egy cserkészmozgalom aktív tagja voltam, ahol számos szerepben kipróbálhattam magam: dolgoztam európai közvetítőként, oktatási vezetőként és csoportvezetőként. Ekkor kezdtem el gyerekekkel és serdülőkkel dolgozni, és itt éreztem először, hogy milyen sokat adhatok másoknak egy támogató közegben.

Később a Pécsi Tudományegyetemen szereztem pszichológus diplomát, ahol az egyetemi életben is aktívan részt vettem: a helyi pszichológusnapok szervezésében, ismeretterjesztő programok létrehozásában és lebonyolításában vállaltam szerepet. Úgy vélem, hogy a megfelelő közeg megtalálása, ahol önmagunk lehetünk, nagy kihívás lehet, de egy olyan hely kialakítása, ahol biztonságban és elfogadásban részesülünk, megéri a befektetett munkát.

Ezekben a közösségekben személyes tapasztalataim révén megértettem, hogy a kapcsolódás másokhoz olykor nehézségekkel járhat.

Sokáig nehezemre esett közel kerülni másokhoz, megosztani velük a gondolataimat és érzéseimet. Úgy éreztem, ha beszélek a nehézségeimről, sebezhetővé válok, és ez visszatartott attól, hogy segítséget kérjek a személyes problémáim megoldásához. Idővel azonban rájöttem, hogy épp a segítségkérés az első és legfontosabb lépés a változás felé. Megtapasztaltam, mennyi bátorság kell ahhoz, hogy kimondjuk, ha elakadunk, ha támogatásra van szükségünk – de azt is, hogy ez mekkora erőt adhat.

A valódi kapcsolódás ott kezdődik, ahol merünk őszinték lenni önmagunkkal és másokkal.

Azóta tudatosan keresem a kihívásokat, mert hiszem, hogy a fejlődés a komfortzónán túl kezdődik. A hegymászás különösen fontos lett számomra – fizikailag és mentálisan is próbára tesz, miközben megtanít kitartani, fókuszálni és megbirkózni a nehézségekkel.

Edzek, és régebben jiu-jitsuztam is, mert hiszem, hogy az élet legnehezebb pillanataira csak úgy lehet igazán felkészülni, ha önként vállalok nehézségeket.

Amikor fent állok egy hegytetőn, miután minden erőmet beleadtam a feljutásba, hirtelen a mindennapi problémák is kisebbnek tűnnek.

Ha elég kemény dolgokat csinálsz, az élet maga könnyebbé válik. A nehézségek nemcsak megdolgoztatnak, hanem lehetőséget adnak arra, hogy jobban megértsem magam és azokat a korlátokat, amelyeket le akarok küzdeni.