A családi elvárások hatása az önértékelésre

A családunk által támasztott elvárások – akár kimondatlanok, akár nyíltak – nagyban befolyásolják önmagunkról alkotott képünket és önértékelésünket. Amikor a szülők nagyon magas elvárásokat állítanak fel, vagy feltételekhez kötik szeretetüket, a gyermek önértékelése a teljesítménnyel és sikerrel kapcsolódik össze. Ez a feltételes önértékelés azzal járhat, hogy a jövőben is csak akkor érezzük magunkat értékesnek, ha sikeresek vagyunk és megfelelünk a külső elvárásoknak (Xu és mtsai., 2022)

A megfelelési kényszer és a mentális egészség

A családi elvárások különböző formában jelenhetnek meg életünkben, például az iskolai teljesítmény, a társadalmi szerepek vagy a karrier választás terén. Sok szülő arra ösztönöz bennünket, hogy kiemelkedő eredményeket érjünk el az iskolában. Miközben ez pozitív hatású is lehet, ha túlságosan nagy hangsúlyt kap, könnyen szorongáshoz vezethet, és azt az érzést keltheti bennünk, hogy értékünk kizárólag a teljesítményünkön múlik (Cohen, 2022).

Emellett a családok gyakran preferálnak bizonyos karrierutakat, és azt várják el tőlünk, hogy ezeket kövessük. Ha azonban érdeklődésünk más irányba mutat, ez belső konfliktusokat és stresszt idézhet elő bennünk.

A hagyományos társadalmi szerepek szerint a fiúk erősek és függetlenek, míg a lányok gondoskodók. Azonban azok, akik nem illeszkednek ezekbe a szerepekbe – például egy érzékenyebb fiú vagy egy ambiciózusabb lány –, gyakran szociális nyomást érezhetnek (Dicke és mtsai., 2019).

A folyamatos megfelelési kényszer gyakran stresszt és szorongást vált ki, amely hosszú távon negatívan befolyásolja mentális egészségünket. Kutatások szerint azok, akik úgy érzik, hogy állandóan meg kell felelniük a családi elvárásoknak, hajlamosabbak a szorongásra, depresszióra és kiégésre is (Froese és Klink, 2020).

Hogyan lehet csökkenteni a családi elvárások nyomását?

1. Kognitív viselkedésterápia (CBT)

Az elvárások miatti szorongás gyakran negatív, irracionális hiedelmeken alapul, például „nem vagyok elég jó” vagy „mindig meg kell felelnem.” A CBT segítségével megtanulhatjuk, hogyan azonosítsuk és helyettesítsük ezeket pozitívabb és reálisabb gondolatokkal (Beck, 2020).

2. Érzelmi elfogadás és Mindfulness (Tudatos jelenlét)

A mindfulness és az érzelmi elfogadás segít abban, hogy az elvárások és a nyomás alatt álló helyzeteket ítélkezés nélkül megfigyeljük. Ez a technika segít az érzelmek elfogadásában és azok kezelésében anélkül, hogy azonnali reakciót váltanának ki. Így megtanuljuk elengedni az elvárásokat, és a saját értékeinkre és vágyainkra  fókuszálni (Kabat-Zinn, 2013).

3. Önértékelés erősítése pozitív megerősítéssel

Az önértékelés fejlesztésének egyik módja a pozitív önmegerősítések gyakorlása. Az affirmációk olyan pozitív mondatok, amelyek segítenek átalakítani az önkritikus belső hangot, például „értékes vagyok, függetlenül a teljesítményemtől” vagy „elég vagyok úgy, ahogy vagyok.” Ez különösen hasznos lehet, ha úgy érezzük, hogy csak akkor érdemeljük meg a szeretetet, ha megfelelünk bizonyos elvárásoknak (Wood és mtsai., 2009).

4. Határhúzás és asszertivitás tréning

Az asszertív (önérvényesítő) kommunikáció lehetővé teszi, hogy egészséges határokat húzzunk, és tiszteletteljesen, de határozottan képviseljük a saját igényeinket és vágyainkat. A határok meghúzása segít abban, hogy egyensúly alakuljon ki a külső elvárások és a személyes szükségleteink között (Neff, 2011).

A megfelelési kényszer hosszú távon olyan állandó stresszt okozhat, amely komolyan ronthatja a mentális egészséget.

Ezek az elvárások olyan mértékű feszültséget okoznak, amely idővel kimeríti az energiatartalékainkat,  megfosztva minket a belső egyensúlytól és az életörömtől. Ennek felismerése és kezelése alapvető fontosságú ahhoz, hogy megőrizzük testi-lelki egyensúlyunkat!

Hivatkozások

Beck, A. T. (2020). Cognitive therapy and the emotional disorders. New York: Penguin.

Bowen, M. (1978). Family Therapy in Clinical Practice. New York: Jason Aronson.

Cohen, A. (2022). Exploring parental expectations for children’s educational degree attainment and its relationship with a child’s actual educational degree, parental involvement in the college search process, and a child’s overall well-being. The International Young Researchers’ Conference.

Dicke, A.-L., Safavian, N., & Eccles, J. S. (2019). Traditional gender role beliefs and career attainment in STEM: A gendered story?. Frontiers in Psychology, 10.

Froese, J., & Klink, C. (2020). Parental pressure and young adults' mental health. Journal of Adolescence, 79, 31-41.

Kabat-Zinn, J. (2013). Mindfulness for Beginners. Sounds True.

Neff, K. (2011). Self-Compassion: The Proven Power of Being Kind to Yourself. New York: HarperCollins.

Wood, J. V., Perunovic, W. Q., & Lee, J. W. (2009). Positive self-statements: Power for some, peril for others. Psychological Science, 20(7), 860-866.

Xu, L.; Ma, L.; Duang, P. (2022). Relationship Between Perceived Parental Academic Expectations and Students' Self-Regulated Learning Ability: A Cross-Sectional Study. Frontiers, 13.