A tesztek eredményei nem számítanak diagnózisnak, tájékoztatás jellegűek. Ajánljuk, hogy eredményeidről szükség esetén konzultálj egy szakemberrel!

Ismerd meg jobban

Gyakran törnek rád hirtelen szorongásos rohamok, erős szívdobogás, légszomj vagy megmagyarázhatatlan félelem? Előfordulhat, hogy pánikbetegség áll a háttérben – de honnan tudhatod biztosan? Ebben segíthet egy gyors, online pánikbetegség teszt, amely segít felismerni a tünetek mögött meghúzódó okokat. A teszt természetesen nem helyettesíti a pszichológiai diagnózist, de irányt mutathat abban, hogy érdemes-e szakemberhez fordulni. Olvass tovább, és tudd meg, mit érdemes tudni a pánikbetegségről és a tesztelésről!

A pánikbetegség jellemzői 

A pánikbetegség egy szorongásos zavar, amely váratlanul jelentkező, intenzív félelemmel és testi tünetekkel járó rohamokban nyilvánul meg. Ezek a rohamok – más néven pánikrohamok – gyakran előzmény nélkül törnek rá az emberre, és rendkívül ijesztőek lehetnek. Sok érintett azt hiszi, hogy szívrohama van, megfullad, vagy elveszíti az eszméletét. Ami valójában történik az az, hogy a testünk ”vészhelyzetet” jelez, anélkül hogy valós veszély állna fenn. 

A pánikrohamok gyakran váratlanul, látszólag kiváltó ok nélkül törnek rá az emberre, de gyakoriak például tömegközlekedésen, szűk vagy zsúfolt terekben, vagy akár otthon, nyugalmi helyzetben is. Ezek az élmények nemcsak félelmetesek, de idővel a mindennapokat is erősen korlátozhatják: egyesek kerülik a bevásárlást, utazást, vagy akár azt, hogy egyedül maradjanak otthon.

Pánikbetegség akkor alakul ki, amikor ezek a rohamok visszatérővé válnak, és az érintett elkezd rettegni attól, hogy újra megtörténnek – ez az úgynevezett anticipációs vagy anticipátoros szorongás. Ennek hatására az ember elkezd elkerülni bizonyos helyzeteket, helyszíneket, ahol korábban rohamot élt át, így a mindennapjai beszűkülnek.

A pánikrohamok hátterében különféle tényezők állhatnak: genetikai hajlam, tartós stressz, traumák, szorongásos alaphangulat vagy akár bizonyos testi betegségek is kiválthatják. A roham során olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a szapora szívverés, légszomj, mellkasi fájdalom, remegés, izzadás, szédülés, zsibbadás, valamint az érzés, hogy az ember ”megőrül”, elájul vagy meghal.

Ezek a tünetek gyakran önmagukat erősítik: minél jobban megijed valaki tőlük, annál intenzívebbé válnak – és máris egy ördögi körben találjuk magunkat. Ezt a jelenséget úgy hívjuk, hogy pánikkör.

Ha a pánikrohamok rendszeresen ismétlődnek, és a rájuk adott félelmi reakciók tartós szorongássá alakulnak, akkor már pánikbetegségről beszélhetünk. Ez az állapot jelentős életminőség-romlással járhat: beszűkítheti a mozgásteret, szociális elszigetelődéshez, munkaképtelenséghez vagy akár depresszióhoz is vezethet.

Jó hír viszont, hogy hatékony kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre: pszichoterápiával, és azt kiegészítve szükség esetén gyógyszeres támogatással úrrá lehetsz rosszulléteiden. A felismerés és az első lépés megtétele kulcsfontosságú, ebben nyújthat segítséget egy pánikbetegség teszt is.


Mennyire pontos a teszt? 

Fontos tudni, hogy jelenleg nem létezik hivatalosan elfogadott, validált magyar nyelvű önkitöltős pánikbetegség teszt. Éppen ezért született meg ez a kérdéssor, amelyet szakmai alapokra építve, nagy gondossággal állítottunk össze. A teszt a DSM V. – vagyis a Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve – kritériumrendszere alapján készült, amely világszerte használt referenciapont a pszichológiai és pszichiátriai diagnosztikában.

A pánikbetegség tesztet szakmai vezetőnk, Nagy Petra szakpszichológus dolgozta ki, tudományos alapossággal, a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve. 

A teszt legnagyobb erőssége, hogy nem egy általános, internetről összeválogatott kérdéssor, hanem egy szakember által célzottan, diagnosztikai szempontokat figyelembe véve összeállított eszköz. Ez azt jelenti, hogy a kérdések sorrendje, tartalma és a válaszlehetőségek is azt a célt szolgálják, hogy a legpontosabban tükrözzék a pánikbetegséghez kapcsolódó mintázatokat.

Eredményként nem egy sablon választ dob ki – inkább segít meglátni, hol lehet érdemes mélyebbre ásni, illetve támpontot is kapsz, hogy mi legyen a következő lépés, amelynek segítségével valódi megoldáshoz juthatsz.

A cél nem az, hogy „címkézzünk”, hanem az, hogy irányt mutassunk: ha a válaszaid alapján valószínűsíthető a pánikbetegség fennállása, érdemes lehet pszichológushoz fordulni a pontos diagnózisért és a megfelelő segítségért. A pánikbetegség teszt tehát nem diagnosztikai eszköz, de pontos, megbízható, informatív kiindulópont lehet a saját állapotod jobb megértéséhez.

Hogyan tovább, ha megvan az eredmény? 

Miután kitöltötted a pánikbetegség tesztet, és megkaptad az eredményt, természetes, ha vegyes érzések kavarognak benned. Lehet, hogy megkönnyebbülsz, mert végre nevet kaptak a tapasztalataid, de az is előfordulhat, hogy megijeszt a felismerés. Fontos tudni: a teszt nem diagnózis, hanem egy kiindulópont. Ha az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a pánikbetegség tünetei jellemzőek rád, az nem azt jelenti, hogy baj van veled – csak azt, hogy érdemes odafigyelned magadra, és adott esetben szakemberhez fordulnod.

A következő lépés az lehet, hogy felkeresel egy pszichológust, aki segíthet pontosítani a képet, és ha szükséges, közösen elindulhattok egy hatékony terápiás úton. Főként azért érdemes elkezdeni a terápiát, mert a pánikbetegség gyógyulási esélyei kifejezetten jók – különösen akkor, ha az érintett időben segítséget kér, és megfelelő szakmai támogatást kap. 

A pszichológiai kezelések közül elsősorban a kognitív viselkedésterápia bizonyul hatékonynak: ez a módszer abban segít, hogy felismerd és újraértelmezd a pánikrohamokat kiváltó gondolati mintázatokat, és fokozatosan megtanulj másként reagálni rájuk. Ahogy megtanulod jobban érteni a tested jelzéseit, és visszanyered a kontrollérzeted, a tünetek jelentősen enyhülhetnek, sőt akár teljesen meg is szűnhetnek.

A legfontosabb, amit tudnod kell: a pánikbetegség nem egy életre szóló betegség. Vannak, akik néhány hónap alatt is jelentős javulást tapasztalnak, míg mások hosszabb úton haladnak – de a kilábalás minden esetben lehetséges. A legnehezebb talán az első lépés: elhinni, hogy van kiút. Higgy nekünk, tényleg van.

Ha pedig az eredmény azt mutatja, hogy valószínűleg nem érint a pánikbetegség, de mégis gyakori szorongást, testi tüneteket vagy bizonytalanságot tapasztalsz, akkor is érdemes lehet elbeszélgetned egy pszichológussal. Valósznűleg másfajta nehézségek állnak a háttérben, esetleg egy másik típusú szorongásos zavar, vagy egyszerűen csak egy nehezebb periódust tapasztalsz meg az életedben, amelynek kezelése igényel néminemű tudatosságot, türelmet, időt Tőled.

Ha úgy döntesz, hogy szakemberhez fordulsz, az ismerkedés utáni első ülés általában egy beszélgetés arról, hogyan érzed magad, mióta tapasztalod a tüneteket, és mik azok, amik a leginkább megnehezítik a mindennapjaidat. A pszichológusod nem ítélkezik, hanem együtt dolgozik Veled a megértésen és a megkönnyebbülés felé vezető úton. A már említett kognitív viselkedésterápia például megtanít arra, hogyan értelmezd újra a testi tüneteket, és hogyan csökkentsd fokozatosan a szorongást. 

A legfontosabb üzenet: az, hogy kitöltötted a tesztet, már egy bátor és tudatos lépés önmagad felé.

Pánikbetegség teszt

Az alábbi pánikbetegség teszt segít abban, hogy képet kapj arról, mennyire jellemzőek rád a pánikbetegség tünetei. A kérdéssor a DSM V. kritériumai alapján készült, és célja, hogy irányt mutasson – nem helyettesíti a pszichológiai diagnózisalkotást egy megfelelően képzett szakemberrel. Olvasd el figyelmesen a kérdéseket, és válaszolj őszintén az elmúlt hetek-hónapok tapasztalatai alapján.

A teszt kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe. A válaszaid alapján rögtön visszajelzést kapsz.