Mire való a szexuálterápia?

A leggyakoribb problémák tudattalan szinten gyökereznek, valószínűleg soha nem gondolnánk, hogy milyen bagatell történések formálják át akár egy életre az intimitásunkat. Már gyermekkorban elkezd kifejlődni egyfajta szexuális működésmód, amelyet viszünk tovább életünk során. Sokszor csupán egy-egy apró rossz beidegződés vezet tévutakhoz. Ezeket nehéz tetten érni, főleg, ha éveken, évtizedeken keresztül kísérik a szexuális életünket .

A rossz beidegződéseken kívül problémát okoz, hogy napjainkban még mindig kevés nyílt kommunikáció zajlik a szexualitásról. Ennek okán gyakori, hogy nem ismerjük meg kellőképpen a testünket, és nincs megfelelő tudásunk az emberi szexuális működésről. Külső ingerek (közösségi média, pornó stb.) hatására sokszor irreális elvárásokat támasztunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene kinéznünk és hogyan kellene szexuális életet élnünk, ez pedig károkat okozhat az énképünkben, testképünkben, önbizalmunkban.

Ilyen esetekben két nagyon fontos feladatot kap a szexuálpszichológus. Egyrészt a szexuális edukáció biztosítása a cél, amely arra irányul, hogy a klienst visszahozza a valóság talajára, akik sokszor meglepődnek azon, hogy nincs is semmi „baj”, csak a fejükben megformált kép nem találkozik a valós emberi működés alappilléreivel. Másrészt a pszichológus önismereti útra invitálja kliensét, amely során olyan esszenciális kérdéseket boncolgatnak, mint az elvárások önmagunkkal és a fontos másikkal szemben, az önbizalom, vagy éppen a kommunikáció. Ahhoz, hogy képesek legyünk kielégítő szexuális életet megélni, kiemelkedően fontos, hogy tisztában legyünk saját magunkkal mind mentálisan, mind testileg.

Természetesen akad olyan eset is, amikor szexuális diszfunkciók ténylegesen tetten érhetők a hálószobákban (orgazmuszavar, erekciós zavar, vágyhiány, vaginizmus stb). Ilyen esetekben első lépésként mindig orvosi szakvéleménnyel indítunk, hogy kizárható legyen szervi probléma jelenléte. A szexuálpszichológus akkor kap aktív szerepet, ha ez a feltételezés bizonyítást nyer.

Az, hogy az előzőekben taglalt utakat egyedül vagy éppen a párunkkal kívánjuk bejárni egyén – és helyzetfüggő. Általában egyéni munka során derítenünk fényt a problémás területekre, azonban vannak helyzetek, amikor kifejezetten hasznosnak tartom a partner bevonását is, hogy kiderüljön, ő hogyan él meg bizonyos körülményeket, szituációkat. Nagyon sok információval szolgálhat mindkettejük számára, ha segítő kérdések mentén olyan témákban is van terük és alkalmuk megnyílni, amelyekre otthoni körülmények között esetlegesen nem került sor.