A sport és a pszichológia kapcsolata

A sport már egészen gyermekkortól rengeteg pozitív hatással bír. Növeli az önbizalmunkat, erősíti a társas kapcsolatokat, akár megkönnyítheti a kapcsolódást, fegyelemre és figyelemre tanít, illetve megtanulunk különböző szociális helyzetekben érvényesülni, érdekeinket érvényesíteni.

Különböző korban különböző pszichológiai megközelítéssel kell a gyerekeket megismertetni a sport világával. A svéd modell erre a legjobb példa, ahol a sportóráknak már a ’80-as évektől kezdve része a mentális felkészítés első osztálytól. Ugyanakkor az időskori sport legalább olyan fontos, mint a gyerekkori. A testi és mentális egészségmegőrzés fontos eleme a testmozgás minden egyes életszakaszban. Többek között erről beszélgettünk hosszasabban az alábbi interjúban:

A sport egyik legfontosabb kérdése a rendszeresség. Egy-két hét alatt nem lehet elérni kimagasló eredményeket, így érdemes nem “sprintben” gondolkodni, hanem hosszú távra tervezni. Itt előjön a motiváció témaköre, tehát hogy az egyes egyének milyen indíttatásból kezdik el a testüket fejleszteni, erősíteni. A beszélgetés során a külső és belső motiváció szerepét is részletesen kifejtjük, majd kitérünk a sportban tapasztalat flow élményre.

A sport sajnos veszélyeket is hordoz magában. Ha túlzásba visszük az edzéseket, nem táplálkozunk megfelelően, nem hagyunk elég regenerációt magunknak, akkor előfordulhat, hogy többet ártunk ezzel, mint amennyi haszonra szert teszünk. Esetenként megjelenik az edzésfüggőség jelensége. A testképzavarok és az étkezési zavarok is óriási problémákat okozhatnak egyéni szinten és a szociális kapcsolatok szintjén. A sportban megjelenő agresszió inkább az adott sportoló személyiségéből fakad, mint a sportolásból, erről is szó esik az interjúban. Tartsatok velem!