Mi az a poszttraumás stressz szindróma?

Vannak élmények, amelyek mély nyomot hagynak bennünk – és nem mindig múlnak el nyomtalanul. A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) olyan lelki állapot, amely akár évekkel egy megrázó esemény után is hatással lehet a gondolkodásodra, érzéseidre, és mindennapi működésedre. Sokan élnek együtt a tünetekkel anélkül, hogy tudnák: amit átélnek, az nem „túlérzékenység”, hanem egy természetes válasz egy rendkívül megterhelő tapasztalatra. A jó hír, hogy van kiút – a trauma feldolgozható, és a lelki egyensúly visszanyerhető.

Mi az a poszttraumás stressz szindróma?

A poszttraumás stressz zavar (PTSD – Post-Traumatic Stress Disorder) olyan mentális állapot, amely egy traumatikus eseményt követően alakul ki. Ilyen esemény lehet például baleset, fizikai vagy szexuális bántalmazás, háborús élmény, súlyos betegség, természeti katasztrófa, vagy akár egy szülés is. A traumatikus élményt átélhetjük közvetlenül, szemtanúi lehetünk vagy akár csak értesülhetünk róla (pl. egy barát halálesete traumatikus körülmények között, pl. csúnya balesetben).

Valójában a PTSD egy abnormális eseményre adott természetes reakció, amelynek során a megküzdési stratégiánk sajnos nem elegendők ahhoz, hogy feldolgozzuk a történteket.

A poszttraumás stressz kialakulásának okai

Nem maga az esemény határozza meg, hogy valakinél kialakul-e PTSD, hanem az, hogy milyen hatással van rá érzelmileg és idegrendszerileg, ugyanis az átlagpopulációt tekintve az emberek nagyjából 60-70%-a szenved el élete folyamán valamilyen traumát, és ”csupán” 7,8%-uknál alakul ki PTSD. A nőknél kétszer akkora az esélye PTSD kialakulására, mint férfiaknál.

Genetikai tényezők maxmimum 30%-ban játszhatnak szerepet a posztrraumás stressz kialakulásában. A prefrontális kéreg, a hippocampus és az amygdala működése mind-mind befolyásolja, hogy mennyire vagyunk sérülékenyek a minket ért stresszorokkal szemben. A mentális ellenállóképességünk, azaz rezilienciánk szintén befolyásolja, hogy kialakul-e nálunk ez a rendkívül kellemetlen állapot.

A poszttraumás stressz szindróma tünetei

A PTSD tünetei sokfélék lehetnek, de jellemzően az alábbi területeken jelentkeznek:

• Újraélés: az esemény visszatérő emlékképek, rémálmok vagy „flashbackek” formájában újra és újra megjelenik.

• Elkerülés: a trauma emlékét idéző helyzetek, emberek, beszélgetések elkerülése.

• Túlzott éberség: fokozott készenléti állapot, ingerlékenység, alvászavarok, koncentrációs nehézségek.

• Negatív gondolatok és érzések: önvád, kilátástalanság, érzelmi eltompulás.

Testi szinten is megjelenhet: feszültségérzet, izomfájdalmak, fejfájás, emésztési zavarok, kimerültség – ezek mind az állandó stressz jelei lehetnek.

A tünetek általában az esemény után néhány héten belül jelentkeznek, de előfordulhat, hogy csak hónapokkal később törnek a felszínre.

Fontos megkülönböztetni a PTSD-t az akut stressz zavartól, ugyanis a két mentális állapot diagnosztikai kritériumai megegyeznek. A különbség köztük az, hogy akut stressz zavarnál a tünetek minimum 3 napig, de maximum 1 hónapig állnak fenn, míg poszttraumás stresszről akkor beszélhetünk, ha az érintett minimum 1 hónapja tapasztalja a rendkívül zavaró tüneteket, melyek klinikailag jelentős szenvedést okoznak számára, és károsítják a munkhahelyi, társas vagy életének egyéb fontos területeit.

A poszttraumás stressz típusai

A PTSD-nek több altípusa létezik attól függően, hogyan, mikor és milyen hosszan jelentkeznek a tünetek. Ez fontos, mert a kezelés megtervezésében is szerepet játszhat, hogy melyik típusról van szó.

Akut PTSD

Ez a forma akkor áll fenn, ha a tünetek a traumatikus esemény után rövid időn belül, de kevesebb mint három hónapon át tartanak. Az érintett ilyenkor még nagyon intenzíven éli újra a traumát, de megfelelő támogatással, terápiával sok esetben viszonylag gyorsan javulhat az állapota.

Krónikus PTSD

Ha a tünetek három hónapnál tovább fennállnak, már krónikus PTSD-ről beszélünk. Ez a forma gyakran súlyosabb lefolyású, mélyebb beágyazottságú. Jellemzőbb a társuló alvászavar, depresszió vagy szorongás.

Késleltetett PTSD

Előfordulhat, hogy a trauma után hónapokig, akár évekig sem jelentkeznek tünetek, majd egy újabb stresszhelyzet vagy életesemény hatására hirtelen előtörnek. Ez különösen zavaró lehet, mert az érintett sokáig azt hihette, hogy „túl van rajta”, és nem is gondolná, hogy a mostani érzései még mindig a múltból erednek. Egyes tünetek megjelenhetnek már a traumát követő első 6 hónapban is, de a teljes kritériumlista csak minimum a trauma után 6 hónappal később teljesül.

Komplex PTSD

A poszttraumás stressz zavar szélsőségesen elrettentő vagy ijesztő esemény vagy eseménysorozat átélése után alakul ki. Jellemzően ezekből a helyzetekből nehéz vagy lehetetlen volt a kijutás, pl. kínzás, népirtás, ismételt gyermekkori szexuális abúzus vagy fizikai abúzus. Ilyenkor folyamatos fenyegetettséget éreznek az elszenvedők, alkalmazzák az elkerülést, illetve újra és újra átélik a történteket. Súlyos érzelemszabályozási zavar lép fel náluk, az énképük teljességgel negatív, pl. szégyent és legyőzöttséget élnek meg. Mindennek következtében zavar keletkezik a társas kapcsolataik fenntartásában, valamint az érzelmi közelség megélésében.

A poszttraumás stressz kivizsgálása

A PTSD diagnózisa pszichológus vagy pszichiáter feladata, általában részletes beszélgetés, tüneti kérdőívek és pszichológiai tesztek alapján. Léteznek online önértékelő kérdőívek is, melyek segíthetnek felismerni a problémát, de ezek nem helyettesítik a szakértői vizsgálatot. Ha gyanúsak a tünetek, érdemes mihamarabb szakemberhez fordulni.

A trauma feldolgozásának szakaszai

Leonard Horowitz amerikai pszichológus az elsők között írta le részletesen, hogyan is zajlik le a trauma feldolgozása a pszichés működésben. Modellje öt szakaszra bontja a folyamatot, és jól megmutatja, hogy a gyógyulás nem lineáris, hanem sokszor hullámzó, vissza-visszatérő mintázatot követ.

1. Sokk

A trauma utáni első szakasz a sokk, amikor az ember még fel sem fogja teljesen, mi történt. Jellemző lehet a bénultság, érzelmi kiüresedés, vagy éppen túlzott aktivitás – a szervezet igyekszik túlélő üzemmódra kapcsolni.

2. Tagadás és elhárítás

A tudat próbálja kizárni a fájdalmas emlékeket. Az érintett úgy érezheti, „nem is volt ez olyan komoly”, vagy mintha nem is vele történt volna. Ez a tagadás védelmi mechanizmusként szolgál, hogy ne zúduljon rá túl sok érzelem egyszerre.

3. Behatolás / invázió

A trauma mégis visszakúszik – gondolatok, képek, érzések formájában. Megjelenhetnek flashbackek, rémálmok, szorongásos rohamok. A személy hirtelen újraéli az eseményeket, akár kis hétköznapi ingerek hatására is. Ez a szakasz különösen megterhelő lehet.

4. Átdolgozás és integráció

A következő lépés, amikor az érintett – általában már pszichológusi segítséggel – elkezdi tudatosan feldolgozni a történteket. A múlt eseményeit összekapcsolja a jelen érzéseivel, gondolataival. Az élmények elvesztik bénító erejüket, és lassan beépülnek az élettörténetbe.

5. Újrabeilleszkedés / adaptáció

A trauma már nem uralja a gondolatokat, hanem egy – bár fájdalmas – része lesz az egyén identitásának. Az érintett újra képes a jelenben élni, kapcsolatokat építeni, jövőt tervezni. Ez a szakasz nem a felejtésről szól, hanem a megértésről és az elfogadásról.

Ezeket a szakaszokat mindenki más tempóban és módon éli meg – nincs „jó” vagy „rossz” mód a feldolgozásra, a lényeg, hogy találjunk valamit, ami segít nekünk.

A poszttraumás stressz gyógyszeres kezelése

A PTSD kezelése esetenként gyógyszerrel is történhet, különösen, ha a szorongás, depresszió vagy alvászavarok erősen jelen vannak. A leggyakrabban antidepresszánsokat írnak fel, de ez mindig egyéni elbírálás kérdése pszichiáter javaslatára. Fontos tudni, hogy a gyógyszeres kezelés nem oldja fel a traumát, csak csökkentheti a tüneteket. A mentális feldolgozást a pszichoterápia segíti igazán egy olyan szakemberrel, akivel jó kapcsolatot ápolsz, aki megért és elfogad a traumáiddal együtt, és kivételesen mély empátiával képes Rád figyelni.

A poszttraumás stressz szindróma kezelése pszichológussal

A pszichológus által vezetett terápiás munka segíthet megérteni a trauma hatásait, és megtalálni a saját belső erőforrásokat a feldolgozáshoz. Biztonságos térben, empatikus jelenlét mellett lehet visszatérni a történtekhez – olyan módon, hogy azok fokozatosan elveszítsék bénító erejüket.

Többféle módszer is bevált a PTSD kezelésében: például a kognitív viselkedésterápia (CBT), a kognitív feldolgozási terápia (CPT), az EMDR (szemmozgásokkal történő deszenzitizáció), vagy a mindfulness alapú kognitív terápia (MBCT). A megfelelő módszert mindig az egyéni szükségletekhez igazítjuk, ennek bizonyítéka, hogy egyes terápiás megközelítéseket kifejezetten a PTSD hívott életre.

A CPT pl. egy traumafókuszú kognitív viselkedésterápia, amelyet kifejezetten PTSD kezelésére fejlesztettek ki. A módszert Dr. Patricia Resick és kollégái dolgozták ki, eredetileg nemi erőszak túlélői számára. Később klinikai vizsgálatokban rendkívül hatékonynak bizonyult háborús veteránoknál, bántalmazás áldozatainál, természeti katasztrófák túlélőinél – vagyis minden olyan esetben, ahol trauma nyomán alakult ki PTSD.

A CPT azóta a leginkább ajánlott és tudományosan alátámasztott terápiás módszerek közé tartozik a PTSD kezelésében – az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is hivatalosan ajánlja. Alapvetően abban segít, hogy az érintett feldolgozza és újraértékelje a traumával kapcsolatos gondolatait, hiedelmeit – így csökkentve a trauma érzelmi erejét és a negatív viselkedési mintákat.

Ha úgy érzed, hogy a múlt fájdalma még mindig túlságosan jelen van, érdemes lépni. Nem kell egyedül megküzdened a terheiddel – itt vagyunk, hogy segítsünk Neked.

Mi történik, ha nem kezeljük a poszttraumás stresszt?

A kezeletlen PTSD hosszú távon komoly hatással lehet az életminőségre. Megjelenhetnek alvászavarok, pánikrohamok, depresszió, függőségek, kapcsolati nehézségek. Az elhúzódó stressz testi megbetegedésekhez is vezethet, például szív-érrendszeri problémákhoz, gyulladásos állapotokhoz.

Minél tovább marad kezeletlenül, annál inkább beépülhet a mindennapokba – de soha nem késő változtatni. A gyógyulás nem felejtést jelent, hanem azt, hogy a múlt már nem uralja a jelent.

Tetszett a cikk? Akkor mentsd el a könyvjelzők közé, hogy bármikor gyorsan visszatalálj, vagy oszd meg valamely közösségi platformodon!