A pánikroham tünetei, okai és lefolyása (kisokos)

Sokan már egy-két intenzívebb szorongásos tünet, például szapora szívverés vagy légszomj megjelenésekor azt gondolják, hogy pánikrohamot élnek át, pedig ezek önmagukban még nem jelentik azt. 

A pánikroham egy hirtelen fellépő, intenzív szorongásos epizód, amely gyakran testi tünetekkel, például szapora szívveréssel, légszomjjal, izzadással és remegéssel jár.

Bár a roham rövid ideig tart, az átélők számára rendkívül ijesztő és kimerítő lehet, sokszor halálfélelmet vagy kontrollvesztést éreznek közben. A pánikrohamok nem csak egyszeri események lehetnek; ha ismétlődnek, pánikzavarrá alakulhatnak. Fontos megérteni, hogy bár ijesztőek, a pánikrohamok megfelelő segítséggel hatékonyan kezelhetők. 

A pánikroham tünetei és jelei

A pánikroham tünetei széles palettán mozognak. Ez az állapot egy intenzív félelem vagy intenzív diszkomfortérzés hirtelen hullámát foglalja magában.

A tünetek közül minimum négynek vagy többnek meg kell jelennie egyidőben, hogy a rohamot ténylegesen pánikrohamnak nevezhessük.

A Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM), amely a klinikai pszichológusok, pszichoterapeuták, pszichiáterek és pszichológusok munkavégzésének ”bibliája”, egyértelműen meghatározza, mi az a 13 tünet, amik közül négy vagy több egyidejű jelenléte pánikrohamot idéz elő:

Palpitáció, szívdobogás, heves szívverés; izzadás; reszketés vagy remegés; légszomj vagy fulladásérzés; fuldoklásérzés; mellkasi fájdalom vagy diszkomfortérzés; hányinger vagy hasi diszkomfort; szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés; hidegrázás, borzongás vagy hőérzet; paresztéziák (zsibbadás vagy bizsergésérzés); derealizáció (valószerűtlenség, realitás hiányának érzése) vagy deperszonalizáció (olyan érzés, mintha elszakadt volna önmagától); a kontroll elvesztésétől vagy a „megőrüléstől” való félelem; meghalástól való félelem.

Mint látható, a tünetlista magában foglal testérzeteket és gondolatokat egyaránt, tehát egy rendkívül komplex fiziológiai jelenségről van szó. A probléma egyszerűen úgy írható le, hogy a kliens félreértelmezi a különféle testérzeteit, és olyan gondolatokat társít hozzájuk, amelyek további, komoly aggodalmat szülnek benne. Leggyakrabban szívinfarktusra, stroke-ra vagy valamilyen gyomorbetegségre gyanakszanak az érintettek.

Mikor van szükség orvosra?

A kliensek saját magukat gyakran címkézik „pánikosnak”, és diagnosztizálják magukat pánikbetegséggel, pedig sok esetben teljesen másról van szó. Az említett „pánikos” kliensek előszeretettel látogatják mind a háziorvosukat, mind a kórházak sürgősségi osztályát. Néhányan saját magukat is kinevetve mesélik az üléseken, hogy már ki vannak tiltva a kórházból, annyiszor jelentek meg halálos kórt diagnosztizálva magukon.

Mivel a pánikroham megállapításához szükségszerű az organikus (testi) okok kizárása, így valóban érdemes háziorvost felkeresni a roham jelentkezése után, azonban a megoldást jó eséllyel nem ő fogja szolgáltatni a probléma elhárításához, és fontos, hogy ezt el is higgyük neki.

Egy tájékozott kardiológus vagy háziorvos a pánikroham tüneteivel jobb esetben pszichológushoz vagy pszichiáterhez küldi tovább a betegeket, rosszabb esetben azonban haza küldik őket minden további akcióterv nélkül.

Figyelem! Pánikrohamok esetében a kognitív viselkedésterápia elengedhetetlen a hosszú távú gyógyuláshoz!

Ilyen típusú segítséget megfelelően képzett pszichológustól, pszichoterapeutától vagy pszichoterápiát is nyújtó pszichiátertől vehetsz igénybe. Tehát a legtöbb esetben valójában nem orvosi segítségre van szükség pánikrohamok kezeléséhez, hanem terápiára. Amennyiben nem kap megfelelő segítséget a kezdeti szakaszban egy kliens, és a rohamok pánikzavarrá növik ki magukat, abban az esetben gyakrabban kerül bevonásra pszichiáter szakorvos és gyógyszeres kezelés.

Meddig tart a pánikroham?

A pánikroham hirtelen hullám vagy roham formájában tör az érintettre, amely néhány perc alatt tetőzik. Ez alatt a pár perc alatt a fent említett tünetek közül minimum négynek jelentkeznie kell, majd a csúcspont után fokozatosan enyhülnek. A lefolyás időtartama függ attól, hogy pontosan milyen eszközökkel próbál a kliens úrrá lenni állapotán. 

A pánikroham oka

A pánikbetegség kialakulásában genetikai, biológiai és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Minden vizsgálat szerint 2-3x több nőt érint, mint férfit, és leggyakrabban 20 és 30 éves kor között indul.

Pánikrohamok megjelenhetnek egyes betegségek kísérőjelenségeiként is, pl. bármilyen más szorongásos zavar esetében, egyéb mentális zavarok esetében (depresszív zavarok, poszttraumás stressz zavar, szerhasználat zavarok), és egyes egészségi állapotok, betegségek (kardiális, respiratoritus stb.) kontextusában is.

Mi a különbség a pánikroham és a pánikbetegség között?

Nem minden pánikrohamot megtapasztaló személy pánikbeteg, viszont minden pánikbeteg él át pánikrohamokat. Ez egy rendkívül fontos különbség, ugyanis sok kliens hajlamos a saját – nem valós – pánikbetegsége nyomán olyan betegségtudatot kialakítani magában, ami súlyosbítja állapotát.

Pánikroham megállapítása során a fenti tünetlista szolgáltatja az alapokat. További kritérium, hogy a szorongásos epizód hirtelen jelentkezzen. A maximum 10 perc alatt kicsúcsosodó hullám kiindulhat nyugodt állapotból vagy szorongásos állapotból is egyaránt.

Pánikzavarról vagy pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha az említett pánikrohamok visszatérően jelentkeznek.

Ehhez társulnak még egyéb tünetek is. Például legalább egy rohamot egy vagy több hónapon át követi tartós aggodalom további pánikrohamoktól vagy azok következményeitől (pl. szívroham); és/vagy megfigyelhető jelentős változás az érintett személy viselkedésében a rohamok következtében (pl. ha az első roham tömegközlekedési eszközön következett be, akkor elkerüli az adott közlekedési eszközt).

Fontos továbbá, hogy a zavar nem tulajdonítható valamilyen szer (gyógyszer, kábítószer) vagy egyéb egészségi állapot (valamilyen szervi betegség) hatásának, illetve nem magyarázható jobban más mentális zavarral (pl. fóbia, szociális szorongás stb).

A pánikroham leküzdése és megelőzése

A pánikroham leküzdésének egyik kulcsa, hogy felismerjük, mi zajlik bennünk, és tudatosítsuk, hogy a roham önmagában nem veszélyes, és semmiképpen sem halálos kimenetelű. Az első lépés a légzés szabályozása: lassú, mély légzéssel csökkenthetjük a testi tüneteket és az ijedtséget.

A légzőgyakorlatok fiziológiai mechanizmusai komplexek és összefonódnak. A paraszimpatikus idegrendszer aktiválása, a vagus ideg stimulálása, az oxigén-szén-dioxid egyensúly helyreállítása a testben, a stresszhormonok szintjének csökkentése, és az endorfinok felszabadítása mind hozzájárulnak a feszültség és szorongás csökkentéséhez.

Nagyon fontos az is, hogy a légzőgyakorlatok során a figyelem a légzésre összpontosul, ami növeli a testtudatosságot és az itt-és-most állapotot. Ez a mindfulness-szerű állapot csökkenti a szorongást kiváltó negatív gondolatok és aggódások hatását. Az agyi aktivitás áthelyeződése a prefrontális kéregbe (ami a tudatos gondolkodásért felelős) segít csökkenteni a limbikus rendszer (az érzelmi reakciók központja) aktivitását.

A megelőzés szempontjából fontos a szorongáskezelő technikák beépítése a mindennapokba. A relaxációs gyakorlatok, mint a már említett mindfulness, a meditáció, a progresszív izomrelaxáció vagy jóga, segítenek csökkenteni az általános stressz-szintet.

Tudjuk, mindenkinek ismerős „iskola”, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az egészséges életmód, beleértve a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a kiegyensúlyozott étrend támogató hatását mind a lelki, mind a mentális egyensúlyra.

Pánikroham és pszichológus: hogyan tud segíteni a szakember?

Ha a pánikrohamot tapasztalsz, érdemes minél előbb pszichológus segítségét kérned, aki segít elkerülni, hogy a tünetek súlyosbodjanak és pánikbetegséggé fejlődjenek.

A kognitív viselkedésterápia, ami egy bizonyítékokon alapuló pszichoterápiás módszertan nagyon hatékonyan és bizonyítottan segít a pánikrohamok és a pánikbetegség kezelésében. A különféle kognitív technikákkal megtanulhatod reálisan értékelni a tested jelzéseit, ami által elkerülheted, hogy a katasztrofizáló gondolatok eluralkodjanak rajtad.  

A pánikrohamok ijesztőek, de nem kell egyedül megküzdened velük, itt vagyunk, hogy segítsünk.

Tetszett a cikk? Akkor mentsd el a könyvjelzőid közé, hogy bármikor kéznél legyen, vagy oszd meg valamely közösségi platformon, hogy mások is tájékozódhassanak a témában!