Külföldről való hazaköltözés mentális nehézségei

Ezzel együtt egyre többen térnek vissza szülőhazájukba is, és bár az ő nehézségeik gyakran rejtve maradnak, egyáltalán nem elhanyagolhatóak. A legtöbben fel vannak készülve arra, hogy a kiutazás és a külföldön töltött idő során szembesülnek nehézségekkel, arra viszont nem igazán számítanak, hogy a visszatéréskor is hasonló problémákkal kell megküzdeniük. A hazatérést követően olyan tünetek jelenhetnek meg, mint például az általános szorongás, stressz vagy akár a depresszió. Ugyanakkor további jelek lehetnek még a frusztráció, düh, zavarodottság, elidegenedés és a megszokott környezet elvesztésének érzése. A visszatérési kulturális sokkot átélt személyeknél még gyakori probléma az elutasítástól való félelem, a magányosság és nyugtalanság érzése, a tehetetlenség és a bizalom elvesztésének érzete.

A visszailleszkedési nehézségeket nem csak a külföldön eltöltött idő hossza vagy a kulturális különbségek befolyásolják, hanem olyan belső tényezők is, mint a támogatás elfogadása, a családdal és barátokkal való kapcsolattartás, valamint az egyén kötődési stílusa.

A társas támogatás kulcsszerepet játszik abban, hogy a hazatérő személy hogyan éli meg a visszailleszkedési folyamatot, és milyen mértékű kulturális sokkot tapasztal. A családtagok és közeli barátok támogatása különösen fontos. A társas támogatás azt jelenti, hogy az egyén úgy érzi, a körülötte lévő emberek törődnek vele, kölcsönhatásban vannak vele, és inspirálóan támogatják. Az ilyen segítség hozzájárulhat a hazaköltözés okozta stressz és feszültség csökkentéséhez. Érdekes módon azonban a hazatérés nem mindig csak traumatikus élmény; visszatérő egyetemisták körében végzett kutatások például azt mutatják, hogy a szülőkkel és testvérekkel való kapcsolatok gyakran javulnak a hazatérést követően. A visszailleszkedési folyamat során különösen fontos, hogy a hazatérők minél több időt töltsenek családtagjaikkal a hazaköltözést követő első három hónapban. Ez segíthet abban, hogy az újra beilleszkedés zökkenőmentesebbé váljon, és a visszatérők könnyebben találják meg újra a helyüket az otthoni kultúrában. Az ilyen közös időtöltés erősítheti a családi kötelékeket, és segíthet abban, hogy a hazatérők újra megtalálják helyüket az otthoni közösségben, megteremtve ezzel a visszailleszkedés stabil alapjait.

Mindazonáltal, a baráti kapcsolatok esetében vegyes eredmények születtek: egyes barátokkal szorosabbá válik a kapcsolat, másokkal viszont lazábbá. Ez valószínűleg attól függ, hogy mennyire hasonló területeken fejlődtek, és hasonló érdeklődéssel rendelkeznek-e, mint a visszatérő személy. Összességében elmondható, hogy minél több problémája van valakinek a kapcsolataiban, annál nehezebben fog visszailleszkedni. Ezzel együtt mind a külföldön töltött idő, mind pedig a hazatérést követő reintegráció különleges lehetőséget biztosít a személyes fejlődésre, a személyiség formálására és amennyiben jól kezeljük a helyzetet, társas kapcsolataink bővítésére és elmélyítésére.