Mi is az a binge eating?

Ha diagnosztikai szempontból szeretnénk megközelíteni az angol nevén Binge eatingnek (BED) nevezett étkezési zavart (magyarul: falászavar),  akkor az a következően hangzana:

A falászavart az úgynevezett falásrohamok jellemzik, amik  olyan kontrollálhatatlan étkezési epizódok, amelyek során az érintett személy nagy mennyiségű ételt fogyaszt el rövid idő alatt, gyakran anélkül, hogy éhes lenne. Ezek a rohamok sokszor stressz, szorongás, depresszió vagy más érzelmi tényezők hatására jelentkeznek. A falásrohamok egyik legfontosabb jellemzője, hogy az evést a személy nem tudja kontrollálni, és a rohamok gyakran szégyenérzettel vagy bűntudattal társulnak. Az ilyen rohamok sokszor titokban történnek, mivel az érintettek szégyellik ezt a viselkedést.

Nagyon gyakori jellemzője a rohamoknak az azt megelőző úgynevezett késztetés beszéd (urge talk), ami lényegében arra készteti a személyt, hogy megadja magát a falás pillanatnyi élvezetének. Ez a beszéd szinte mindig logikusnak tűnik a kényszer pillanatában, illetve a személy saját hangjaként érzékeli azt. Ez a fajta belső monológ viszont nem összegyeztethető a személy tényleges céljaival/vágyaival, hanem az agy alsóbb (primitívebb) régióiból érkező téves szignálok ezek. A folyamat során az agy felsőbb régiói olyan értelemmel és részletekkel ruházzák fel, ami a személy tudatos és érvelő énje számára ezek a szignálokat kedvezővé válnak.

A késztetések, valamint az ehhez csatlakozó késztetés beszéd két viszonylag egyszerű pszichológiai mechanizmuson keresztül jön létre, az egyik a túlélés ösztöne, a másik pedig a kondícionálás. A túlélés ösztöne egy adaptív válasz, mikor az agyunk veszélyt érzékel, ebben a kontextusban a veszély a diétázásból ered. Mikor huzamosabb ideig megvonjuk a szervezetet a szükséges kalóriáktól, az agyunk túlélés-orientált állapotba kapcsol. A falásrohamok lényegében az agy egészséges reakciói , hiszen igyekszik pótolni a hiányt.

Ebből az amúgy természetes folyamatból kondícionálás útján válik étkezési zavar, hiszen miután többször előfordult falásroham, az agyunk megköveteli és elvárja a következőt. Az evés, ahogy fent is említésre került egy feszültségoldó, az agyunkban dopamint felszabadító tevékenység, így könnyen kap pozitív megerősítést a falásroham, majd válik egy maladaptív jelenséggé a személy életében.

A falászavar állapot különbözik a bulimiától, mivel a falásrohamok után nem következik kompenzációs viselkedés, mint például hánytatás vagy túlzott testedzés. A falásrohamok hosszú távon jelentős egészségügyi kockázatokat hordoznak, mint például elhízás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek.

A kezelés általában pszichoterápia, például kognitív viselkedésterápia (CBT), valamint adott esetben gyógyszeres terápia kombinációjából áll. A kezelés célja az érzelmi és pszichológiai okok feltárása, amelyek a falásrohamokat kiváltják, valamint az érintett személy számára hatékony stratégiák kidolgozása az érzelmek kezelésére, az étkezési szokások átalakítására és a kontroll visszaszerzésére.

 Forrás: Kathryn, H., (2016). Brain over Binge Recovery Guide. Camellia Publishing.