Érzelmi evés

A stressz, a szorongás, a depresszió és más negatív érzelmek gyakran kiváltói ennek a viselkedésnek. Az érzelmi evés során az emberek gyakran magas kalóriatartalmú, cukorban és zsírokban gazdag ételekhez nyúlnak, mivel ezek átmenetileg javítják a hangulatot az agy örömközpontjainak aktiválásával. Azonban hosszú távon ez az önszabályozási stratégia negatív következményekkel járhat, például túlsúlyhoz, elhízáshoz és étkezési zavarokhoz, mint például a bulimia vagy a binge eating disorder.

Az evészavarokban szenvedő egyéneknél gyakran megfigyelhető, hogy az érzelmekkel való megküzdésük az evési szokásokon keresztül történik. Ez különösen igaz olyan mentális zavarokkal küzdő emberek esetében, mint a depresszió, a szorongás vagy a poszttraumás stressz zavar (PTSD). Ezekben az esetekben az evés a negatív érzések elleni védekezés eszközévé válik. Az érzelmi evés nem oldja meg a problémát, hanem csak elodázza az érzelmek feldolgozását, hosszú távon pedig újabb stresszforrásokat eredményez, mint például a bűntudat vagy az elégedetlenség a testtel kapcsolatban.

Az érzelmi evés megértése és kezelése szempontjából fontos az érzelmek felismerése és azok hatékonyabb kezelése. A stresszkezelő technikák, mint a meditáció, a sport vagy a mindfulness gyakorlása segíthetnek alternatív megoldásokat találni az érzelmek szabályozására. A pszichoterápia, különösen a kognitív viselkedésterápia, hatékony eszköze lehet az érzelmi evés mögötti mechanizmusok feltárásának és a helyes megküzdési stratégiák kialakításának.