Egészségügyi szolgáltatás, tehát terápia keretein belül kezelik a szakemberek a különféle mentális betegségeket, tehát a szorongásos zavarokat, a személyiségzavarokat, affektív zavarokat, hangulatzavarokat. Ezekben az esetekben olykor-olykor kombinált terápiára van szükség, tehát pszichiáter kolléga segítségével gyógyszeres kezelés is történhet a pszichoterápiával párhuzamosan. A szakembernek számos módszertani háttértudásra van szüksége, hogy képes legyen kompetens módon kezelni a fennálló problémakört, tünetlistát. Ilyen mentális egészségügyi gond lehet pl. a depresszió, a pánikbetegség, az obszesszív-kompulzív zavar, a borderline személyiségzavar stb.

Tanácsadás kereten belül szupportív segítségnyújtásban részesülhetünk, életvezetési tanácsadásban, a karrierünket, családi életünket érintő nehézségekben kérhetünk segítséget, építhetjük önismeretünket, önbizalmunkat vagy épp fejleszthetjük kommunikációs készségeinket. Ezekben a problémakörökben más típusú megközelítés és eszköztár szükséges a szakemberektől, így gyakorta más tanulmányi hátteret láthatsz náluk feltüntetve.

A kliensek persze nincsenek tisztában ezekkel a háttérinformációkkal, illetve a szakmán belüli különféle pozíciókkal, képzési „jogosítványokkal”. Hiába nevezzük egy okleveles pszichológus tevékenységét hivatalosan tanácsadásnak, a kliensek azt mondják majd a barátaiknak, hogy „terápiára járnak”, és ezzel nincs is semmi gond, mindenki érti, miről beszélnek.

A gyakorlatban természetesen árnyaltabb a kép, és még szakemberként is egy igazi útvesztőnek hat a sok módszertani elágazás. Egy példa kedvéért, pszichoterápiás irányzat a kognitív viselkedésterápia. Magyarországon elvégezhetik ezt a képzést okleveles pszichológusok – belőlük lesznek a kognitív viselkedésterápiás konzultánsok. Elvégezhetik klinikai szakpszichológusok/pszichoterapeuták – belőlük lesznek a kognitív viselkedésterapeuták. Sőt, elvégezhetik nem pszichológia diplomával rendelkező személyek is – ők szintén megkapják a kognitív viselkedésterápiás konzultáns címet. A módszertan maga pszichoterápia, mégsem nevezheti terápiának a segítő szakember, ha használja, mert a végzettsége ezt nem engedi (kivétel: klinikai szakpszi./pszichoterapeuta). És így van ez más irányzatoknál is. Ugye mondtuk, hogy ez egy igazi útvesztő?!

Tehát, nem az a lényeg, hogy minek nevezzük magát a segítő tevékenységet, hanem az, hogy adott problémával megfelelő kompetenciakörrel rendelkező szakemberhez forduljunk, akivel bizalmi, biztonságos kapcsolatban dolgozhatunk elakadásaink, mentális nehézségeink megoldásán.