Hiszem, hogy a változás bennünk kezdődik egy hosszú önismereti úton, ami sokszor rögös és fájdalmas. Ehhez olykor szükség lehet egy segítő szakemberre, aki fogja a kezünket és végig vezet az úton. Én is bejártam ezt az utat a saját segítőmmel, hiszen gyerek- és felnőttkoromban megélt negatív történések, traumák, veszteségek sebe megjelent a hétköznapjaimban és kapcsolataimban egyaránt. Egészen kicsi voltam, amikor elváltak a szüleim, vagyis nekem az volt a teljesen normális, hogy "csonka" családban élek. Egészen addig, amíg tudatosan kezdtem szemlélni a körülöttem lévő teljes családban élő kortársaimat és az ő kapcsolatukat a szüleikkel - egészen mást tapasztaltak, mint én a csonka, majd mozaik családomban. Nehéz felismerés volt, hogy ez a korai trauma nyomja rá a bélyegét fiatal felnőttkori életem több területére. Hosszú terápiás munka és önismeret volt ezt felismerni, elfogadni, és túlnőni rajta, de azt gondolom, hogy ez egy életre szóló változást hozott. Önismereti utam nem csak az előbb említettek feldolgozásához járult hozzá, hanem segít a klienseimmel való mélyebb kapcsolat kiépítésében és problémáik átérzésében. Ez utóbbiban sokat segít az is, hogy édesanyává váltam, ami sokkal érzékenyebbé tett. Anyának lenni számomra élethosszig tartó fejlődés, az a fajta áldozat, amiből bármennyit elbír az ember, és amitől igazán kerek lesz a világ.