Ajánlás: biztosan a legtutibb módszer?

Nagyon nehéz dolga van annak, aki olyan pszichológust szeretni választani, aki kompetens lesz a problémája megoldásában. Sokan próbálnak biztosra menni, és személyes ajánlás útján megtalálni a megfelelő szakembert. Valóban, a mai napig sok szektorban jelentős az ajánlásos rendszer jelenléte (“Nem ismersz egy jó gasztroenterológust?” “Figyelj már, Te hol is csinálhattad a fogszabályzódat?” “Kellene egy jó fodrász, Te kihez jársz?”), és abszolút sikersztori lehet a pszichológus kiválasztása is ilyen módon. Két dolgot azonban mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha ismerősöktől, rokonoktól, barátoktól kérünk kontaktokat.

 Az egyik, hogy az ajánlást adó személy egy teljesen másik egyéniség, más problémával, más élethelyzetben, így a közte és szakembere között létrejövő “terápiás kémia” arra az adott helyzetre és interperszonális (emberek közötti) kapcsolatra vonatkozik. Egyáltalán nem biztos, hogy közted és ugyanezen szakember között is létrejönne ez a bizalmi légkör, és ezzel nincs is semmi baj. Annyi a lényeg, hogy ha az ismerősöd nagyon meg volt elégedve az adott pszichológussal, Te viszont nem érzed jó helyen magad, mindig hallgass saját magadra, és ne beszéld rá magad, hogy biztos jó lesz neked is, csak valamit rosszul érzékelsz.

A másik, hogy gondold végig, milyen érzés lenne Neked, hogy egy olyan embernek mondod el a legbensőbb gondolataidat, félelmeidet, érzelmeidet, aki mondjuk évekig a barátod, testvéred, párod bizalmasa volt, és ők is bármikor visszamehetnek hozzá, ha az élethelyzetük megkívánja. A pszichológusok részéről egyáltalán nincs rendben, ha olyan klienssel kezdenek el dolgozni, akiről vannak már előzetesen információi, hiszen ez befolyásolhatja a tanácsadás menetét. Ezt hívják kettős kapcsolatnak. Mindkét/három fél számára terhes lehet egy ilyen helyzet, úgyhogy az ajánlások esetén mindig mérlegelni kell az ajánlást adóval fennálló kapcsolatunk szintjét, és minden esetben beszéljünk tisztán erről a pszichológusunkkal is az első találkozó során.

 Legyen közel, legyen olcsó vagy inkább értsen hozzám?

De ha nem kérünk konkrét kontaktokat senkitől, mégis hogyan döntsünk? Sokan praktikus szempontok alapján választanak szakembert, pl. a lokáció alapján - a munkahely, lakóhely, suli, egyetem közelsége fontos szempont lehet, csak úgy, mint a pénztárcánknak minél kedvezőbb tiszteletdíj. Érthető, azonban nem árt, ha más érveket is fel tudunk sorakoztatni egy adott szakember mellett, úgy mint végzettségek, szakmai elhivatottság, szakmai érdeklődési körök, alapvető emberi szimpátia. A különböző módszertanok, szakmai szempontrendszerek fontos információkat hordozhatnak azzal kapcsolatban, hogy mennyire passzol egy adott szakember kompetenciaköre a problémánkhoz. Amennyiben találunk részletes leírást a kiválasztott szakember munkamódszereiről, nyugodtan keressünk rájuk és nézzük meg, van-e megfelelés az alkalmazott területek és a problémánk között.

 Jó, ha tudod

Az életkor vagy a nemek szerint félrevezethető lehet pszichológust választani. Tudtad, hogy folyamatosan befolyásolják a döntéseinket a különböző heurisztikák? Ilyen heurisztika, hogy az idősebb emberek bölcsebbek és kompetensebbek, a szemüvegesek okosabbak és intelligensebbek, a szőke nők butábbak és még sorolhatnánk. Sok esetben hasznosak ezek a heurisztikák, hiszen segítségükkel gyorsabban döntünk, de amikor pszichológust választunk, a sebesség helyett érdemesebb a tudatosságra ráfeküdni.

Tegyük fel, hogy egy idősebb pszichológus már sok éve a pályáján van. Ebből kifolyólag valószínűleg sokkal több esettel találkozott már, mint egy fiatalabb kolléga.  Mit jelent ez nekünk? Jelentheti azt, hogy jobban fog érteni a problémánkhoz, hiszen vélhetően van benne tapasztalata, meg jelentheti azt is, hogy annyi ilyen esettel találkozott már, hogy abszolút semmi kedve még egyszer meghallgatni “ugyanazt”, mondhatni kiégett és nem motivált.

Egy másik esetben egy ugyanilyen életkorú pszichológusról hihetjük azt, hogy biztosan nagyon ért a szakmájához, hiszen sok ideje a pályáján van, azonban lehet az is, hogy eddig teljesen más területen dolgozott, a közelmúltban pedig leporolta a diplomáját, és csak mostanában kezdett el kliensekkel foglalkozni, tehát tkp. ugyanannyira kezdő, mint aki tavaly lépett ki az egyetemről.

A fiatalabb kollégákról lehet az a benyomásunk, hogy tapasztalatlanok, azonban elképzelhető, hogy pont emiatt nagyon szorgalmasok, motiváltak és kíváncsiak, így mindent megtesznek, hogy körültekintően járjanak el, sikerélményük legyen, és a kliens is elégedetten távozhat majd tőlük. Fontos szempont lehet az életkorral kapcsolatban a generációs különbségek figyelembevétele. Bizonyos esetekben a kliensek úgy érzik, nagyon fontos számukra, hogy korban, élettapasztalatban hozzájuk hasonló szakemberhez tudjanak fordulni, és elképzelhető, hogy egyes problémák esetében ez tényleg számíthat.

Nem ritka az sem, hogy keressük azokat a pontokat, amelyekben emberileg, élettapasztalatban hasonulni tudunk a kiválasztott szakemberhez – ilyen eset többek között, amikor édesanyák olyan női pszichológust keresnek, akiknek szintén van gyerekük. Ragaszkodhatunk ahhoz is, hogy csak ellentett/velünk azonos nemű pszichológusnak öntjük ki a szívünket, pedig nehéz lenne tudományosan bizonyítani, hogy pont emiatt a kritérium miatt lett végül sikeres/sikertelen a tanácsadási folyamatunk.

A szempontlista tehát tulajdonképpen végtelen lehet. Ami viszont teljesen biztos, hogy sosem tudunk másodjára első benyomást tenni. Ha első blikkre szimpatikus számodra egy szakember, azt érzed, hogy benne meg tudnál bízni, majd utánajársz a szakmai életrajzában feltüntetett pszichológiai módszertanoknak, találsz egyezést a problémáddal, és még időpontot is tudsz hozzá foglalni, jó esélyekkel indulsz. Ne legyenek kifejezett elvárásaid, és hagyd, hogy a szakember a maga módján vezessen be a tanácsadási folyamatba.