Ismerd meg a szereplőket

Ki az a pszichológus?

Az a magánszemély, aki egyetemen – nappali, esti, levelező vagy kiegészítő formában – pszichológiából, mint fő tantárgyból szerzett képesítést, és a gyakorlatban, illetve az oktatásban, a kutatásban e tudomány elveit és módszereit hivatásszerűen (foglalkozásszerűen) alkalmazza. Csak olyan tevekénységet végezhet, amelynek szakszerű ellátására megfelelő képzettséggel rendelkezik, és arra jogszabály feljogosítja.

De mit is jelent ez a gyakorlatban?

Az egyetemi képzési rendszer osztott. Ha valaki csak az alapképzést végzi el, még nem lesz pszichológus, a diplomában „viselkedéselemző” státusz szerepel. Ez esetben az adott személynek nem áll jogában pszichológiai tevékenységet folytatni, tehát nem végezhet tanácsadást. Mesterképzésen már lehetőség nyílik különböző területekre nagyobb hangsúlyt fektetni, ilyen szakirány lehet pl. a felnőtt vagy gyermek klinikai pszichológia, az iskolapszichológia, a munka- és szervezetpszichológia stb. Ezek az irányok azonban még nem jelölik ki az adott pszichológus pontos kompetenciakörét, ugyanis a mesterképzés után – ekkora már „okleveles pszichológus” státuszról beszélünk – további képzések sora vár ránk, hogy bővítsük tudásunkat.

Az egyetemi képzéssel párhuzamosan már lehetőség van többféle egyéb képzésben is részt venni, ilyenek lehetnek a módszerspecifikus képzések. Ezek azok a terápiás technikák, módszertanok, tanácsadási keretek, szemléletmódok, amelyekkel aztán a későbbiekben dolgozni tud a szakember az ülések során. Jellemzően kétéves időtartamú elköteleződésről van ez esetben szó, és különböző vizsgák, beadandók, esettanulmányok sorát kell abszolválni ahhoz, hogy a képzést teljesítettnek tekinthessük. Azonban vannak hosszabb képzések is, egy jövendőbeli pár- és családterapeuta kollégának például nagyjából 6 évvel kell számolnia, míg a teljesítési kritériumok végéhez ér.

Mesterképzés után nyílik lehetőség arra, hogy szakképzésben vegyen részt egy okleveles pszichológus, ez további 2-4 év befektetett munkát igényel tőle. A szakképzések egy adott területet céloznak meg mélyebben, és olyan irányok is megtalálhatók a képzési repertoárban, amelyek felé mesterképzésen még nem kacsingathatunk – pl. sportpszichológia, szexuálpszichológia.

Amikor olyan megnevezésekkel találkozol, mint pl. önismereti coach/tréner/mentor, pszichológiai asszisztens, pszichológus jelölt, pszichológiai konzultáns, mentál tréner stb., akkor legyél tisztában azzal, hogy az adott szakember NEM pszichológus, nem vett részt a pszichológiai egyetemi képzésben sem Magyarországon, sem külföldön, és nem is jogosult arra, hogy tanácsadási folyamatot végezzen.

Link másolva

Link másolva

Link másolva