Fontos kiemelni, hogy a pszichológusok titoktartási kötelezettségvállalás mellett dolgoznak. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben a törvény elrendeli azt, vagy amennyiben mások védelme szükségessé teszi a tanácsadási adatok kiadását a kliens hozzájárulása nélkül. Ezen kivételes eseteken kívül azonban a pszichológus a vonatkozó jogszabályok szerint tárolja a kliens személyes és egészségügyi adatait, illetve a tanácsadás részleteit, azokat harmadik fél számára nem teszi elérhetővé. Amennyiben ez mégis szükségessé válik, beleegyező nyilatkozat formájában kér engedélyt a klienstől arra, hogy adatokat osszon meg róla - ilyen eset lehet, ha például balesetbiztosítónak, munkáltatónak állít ki igazolást a szakember a tanácsadás folyamatáról. Sokan nem tudják egyébként, hogy a klienseknek joguk van megtekinteni a róluk készült jegyzeteket, amelyeket a pszichológus az ülések között zárt helyen tárol, mások számára elérhetetlen helyen.

A pszichológusok egyik legnagyobb felelőssége, hogy megfelelő kompetenciahatárok betartása mentén dolgozzanak. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy csak olyan problémákkal és élethelyzetekkel foglalkoznak, amelyekben jártasok és amelyek kezeléséhez megfelelő tudásbázis áll a rendelkezésükre. Amennyiben nem teljesülnek ezek a feltételek, kötelességük tovább ajánlani a klienst, azaz a megfelelő tájékoztatás után másik szakembert, kezelési helyet vagy terápiás módszertant, útvonalat ajánlani neki. Ez megtörténhet akár már az első interjú során, vagyis a tanácsadás első pár ülésén, miután a szakember pontos képet kapott a fennálló helyzetről, illetve a folyamat későbbi szakaszában is, amikor újabb és újabb megoldandó területeket fedeznek fel együtt a klienssel. Amennyiben a helyzet indokolja, a tovább irányítás mind a két fél számára kiemelt fontosságú. A kliensek számára azért esszenciális, hogy elfogadják a javaslatot, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek, és valódi esélyük legyen problémájuk megoldására. A szakemberek számára pedig azért, hogy képesek legyenek biztosítani maguknak a mentális jóllétet, ugyanis amennyiben olyan problémakörökben kell helyt állniuk, amikben nem érzik magukat kompetensek, szorongást, frusztrációt, inkompetenciát érezhetnek. Ez ronthatja a teljesítményüket, előfordulhat, hogy kevésbé tudnak elmélyülni a közös munkában, ami elkerülő magatartáshoz és akár kiégéshez is vezethet.

A pszichológus továbbá meghatározza a tanácsadás menetét, amiről köteles tájékoztatni a klienst. A különböző módszertanok különféle dinamikákat eredményeznek, illetve a pszichológusok különféle személyiségei is más-más típusú tanácsadást körvonalaznak, így nem létezik egységes tanácsadási séma. Ez értendő pl. a határtartásra, a felek közötti kommunikációra és az általános viszonyulásra. Bizonyos módszertani keretek között dolgozó szakember kizárólag magázódni fog klienseivel, semmilyen személyes információt nem fog megosztani magáról, és csakis e-mailben fog kommunikálni; míg egy másik keretrendszerben dolgozó, más szemlélettel rendelkező, más személyiségtípusú pszichológus meg fogja engedni a tegeződést, az SMS-ben történő infó cserét, és akár a személyes tapasztalatait, megéléseit is beépíti az üléseibe.

Mivel ilyen markáns különbségek lehetnek a szakemberek munkamódjai között, érdemes szem előtt tartani azt a szempontot, hogy csakis olyan tanácsadási folyamatban vegyünk részt, amelyben jól érezzük magunkat, és a pszichológusunkban a bizalmasunkat látjuk. Azonban ne feledjük, az alapvető jogok és kötelezettségek betartása minden szakember számára kötelező és örökérvényű, módszertantól, szemléletmódtól, munkamódtól függetlenül.